Először is érdemes tisztázni, hogy milyen funkciót lát el a hidegburkolatunk burkoló lapjait elvállasztó hézagokat kitöltő kikeményedett habarcs, a fugázó anyag. A megrendelő számára az esztétikai szempont, ami először megfogalmazódik.
Milyen színű legyen a fuga, melyik az a szín, amely a kiválasztott burkolattal együtt leginkább az elképzeléseimnek megfelel?
Fontos azonban megjegyezni, hogy a fuga nem csupán esztétikai, hanem fizikai szereppel is bír. A kikeményedett fugázóhabarcs nem vízzáró, hanem vízálló. Abban az esetben, ha a felületén tartósan vízréteg van, az bizony beszivárog a ragasztóágy irányába. Ezért is fontos a csapóvíznek kitett felületek szakszerű vízzárása. Azonban, ha megfelelő lejtéssel rendelkezik a rendszeres csapóvíznek kitett felületünk, a fuga képes ellátni az elsődleges „vízzáró” funkcióját, a burkolólapokkal egy megfelelően zárt felületet alkotva.
A fuga az elsődleges feszültségmentesítő komponens a kültéri hidegburkolati rendszerünkben, de beltéri fűtött aljzatok (padlófűtésű) esetében is fontos szereppel bír a felfűtési – és lehűlési ciklusok során keletkező mozgások, feszültségek mérséklésében. Kültéri (nem fedetteknél még inkább) hidegburkolatoknál minimum három milliméter fugahézag távolságot kell kialakítani, hogy ez által is biztosítsuk a hidegburkolati rendszerünk megfelelő rugalmasságát. Ugyanis az égtáji kitettség, a burkolat színe, valamint a csapadék események intenzitásának függvényében jelentős feszültségingadozások keletkezhetnek a burkolatunkban, ami hosszú távon annak gyengüléséhez vezet.
Gondoljunk csak egy sötét, antracit színű, déli kitettségű, fedetlen terasz burkolatra, amelyre egy forró nyári napon egy hirtelen zápor csap le. Bizony a felforrósodott burkolatban jelentős hő-sokk, feszültség keletkezik a hirtelen lehűlés következtében, amellyel a rendszerünknek meg kell birkóznia.
Milyen fugázóhabarcsok érhetők el? Milyen fugázóhabarcsot alkalmazzunk?
A számunkra megfelelő vállasztáshoz ismernünk kell használat során várható vegyi és mechanikai igénybevétel típusát, mértékét. Ezt a felhasználási területen kívül a víz oldott anyag tartalma, illetve ezzel összefüggésben a tisztítás és karbantartás során használt tisztítási eljárások intenzitása, tisztítószerek fajtája, töménysége és a tisztítások gyakorisága határozza meg. Mindannyian találkoztunk már vízkővel. A víz keménységének mértéke országosan nem azonos, a lakóhelyünk földrajzi elhelyezkedésével változik. Vannak olyan települések, ahol kifejezetten magas a vezetékes vízben oldott kalcium-, és magnézium karbonátok mennyisége, tehát a vízkőképződés is sokkal erősebb.
Megdöbbentő látni, hogy a frissen felújított fürdőszobánkban a csapóvíznek kitett felületeken milyen hamar megjelenik a vízkő, amely nem csak a csaptelepeket színezi el, hanem a zuhanykabint, zuhanyfalat, a fuga felszínét is. A sarkokban nagyobb vastagságban is lerakódhat a vízkő, melynek pórusaiban a fürdővízben szállított szennyeződések csapdába esnek. A vízkő a leírt elszíneződések mellett, közvetlen fizikai károkat is képes előidézni azáltal, hogy eldugítja a csapok szűrőit, illetve meghibásodnak a zuhanykabinunk forgó-, görgő alkatrészei.
A leírtak figyelembe vétele mellett, nem csupán a víz agresszív hatása teheti tönkre a fugánkat, hanem a használt tisztítószerek is. A burkolat tartóssága szempontjából meghatározó, a tisztításhoz használt anyagok töménysége, a tisztítás gyakorisága, és a leöblítés alapossága a tisztítás után, mivel a felületen maradt hígított tisztítószerek, a száradás során a víz elpárolgásával töményebbé válnak. Óvjuk a burkolatunkat azáltal, hogy a megfelelő tisztítószereket használjuk, illetve használat után alaposan öblítsük le a tisztított felületet tiszta, hideg vízzel. Egyes burkoló segédanyagokat gyártó cégek már több, kifejezetten fugák tisztítására kifejlesztett termékeket kínálnak. Javaslom ezek közül történjen a tisztítószer kivállasztása.
Általánosan elmondható, hogy a cementes kötőanyagú fugázóhabarcsokra alkalmasabb a lúgos kémhatású tisztítószerek, ugyanis a savas tisztítószerek roncsolják a fuga szerkezetét. A epoxi-kötőanyagú fugák jól ellenállnak a savas-, és lúgos tisztítószereknek, régebben „savfugának” is nevezték egyes szakemberek.
A kerámia burkolólapokkal történő hidegburkolásnál használatos fugázóhabarcsokra vonatkozó követelményeket és osztályozást az MSZ EN 13888 szabvány tartalmazza. Osztályba sorolásukat a szabványnak megfelelően a csomagolásukon feltüntetendő jelölések mutatják, melyek segítenek eligazodni a termékek között.
Fugázóanyag kötőanyag betű jelölések
A fugázóanyagoknak kötőanyaguk szerint alapvetően két típusát különböztetjük meg, amelyeket különböző betűk jelölnek.
- CG – cementkötésű fugázóhabarcs: hidraulikus kötőanyagok, töltőanyagok szervetlen és szerves adalékanyagok keveréke. A fugázóhabarcsot közvetlenül csak a felhasználás előtt kell összekeverni a vízzel vagy a folyékony adalékkal.
- RG – reaktív műgyantakötésű (epoxi) fugázóhabarcs: szintetikus műgyanta, töltőanyagok szervetlen és szerves adalékanyagok keveréke, amelynek kikeményedése kémiai reakció következtében jön létre. Egy vagy több (kettő- vagy akár három) komponensű műgyantakötésű fugázóhabarcsok léteznek.
Fugázóanyagok osztályok szerinti csoportosítása
A kopásállóság, a hajlítószilárdság, a nyomószilárdság, a zsugorodás, ill. a vízfelvétel mérései alapján a cementtartalmú habarcsokat további két osztályba lehet sorolni.
- 1. osztály – Normál fugázóhabarcs
- 2. osztály – Javított fugázóhabarcs, melynek járulékos jellemzői megfelelnek a következő követelményeknek: W – csökkentett vízfelvétel, illetve A – nagy kopásállóság. Lényegében, ha a fugázóhabarcs csomagolásán a CG2AW jelölést látjuk, a fentiek alapján már tudhatjuk, hogy egy emelt minőségű fugázóhabarcsról van szó, csökkentett vízfelvétellel, nagy kopásállósággal.
A reaktív műgyantakötésű fugázó habarcsok alapkövetelményei sokkal magasabbak. Általánosan elmondható, hogy az RG osztályú fugázóanyagok magasabb műszaki színvonalú anyagok a cementkötésű anyagokhoz képest, ezért elsősorban nagyobb igénybevételek esetén javasolt ezen anyagok használata (úszómedence, ipari környezet).
Mi a lakossági megrendeléseknél, a kivitelezés során a nagyobb szennyeződésnek kitett helyiségeknél (előszobák); ahol tartósan számolható kisállat jelenléte; illetve a csapóvíznek kitett felületek – elsősorban burkolt zuhanyfülkék, zuhanytálcák – esetében epoxi-kötőanyagú fugát szoktunk alkalmazni.
Ezek ára nagyságrendileg minimum ötszöröse a hagyományos, cementes fugázóknak, azonban ellenálló képessége és a kis felületekre korlátozott alkalmazása miatt ezt ajánljuk a megrendelőknek. Epoxi-fugázót kültérben is szoktuk alkalmazni kisebb, nem fedett részeken (például lépcsőknél), nagyobb felületeknél azonban prémium, magas polimer tartalmú cementes fugázót használunk, a nagyobb rugalmassága és költséghatékonysága miatt.
Utóbbiak már – gyártótól függően – olyan fejlesztéseken estek át, amely révén például nagymértékben gátolva van a penészesedésért felelős mikroorganizmusok megtelepedése a fuga felületén, valamint víztaszító hatátása miatt csökkentve van a beszívódó víz mennyisége, a kikeményedést követően a színek foltmentesek, valamint ellenállók lesznek az ultraibolya sugárzásnak és a légköri romboló hatásoknak.