Épített zuhanyzó kivitelezése manapság igen gyakori. Az épített zuhanyzók nagyon népszerűnek számítanak. Előnyei közé tartozik, hogy több mint 10 éves élettartalommal számolhatunk, esztétikailag magasabb értéket képvisel, valamint elképzelésünk szerint alakíthatjuk a méreteket.
Tény, hogy drágább mint egy beépíthető zuhanykabin, vagy tálca, de ha figyelembe vesszük hogy utóbbiak milyen gyakran hibásodnak meg, hosszú távon garantáltan az épített zuhanyzóval járunk jobban.
Az épített zuhanyzó kivitelezésének lépései
- Zuhanypadka kialakítása.
- Zuhanyfolyóka behelyezése és rögzítése.
- Lejtési réteg kialakítása.
- Vízszigetelés.
- Burkolás.
- Fugázás, szilokonozás.
Az épített zuhanyzó esetén a fal – és a padlófelületek nem (jellemzően fém, műanyag vagy porcelán) elemekből kerülnek összeállításra, hanem általában beton, gázbeton falazóelem (Ytong), vagy építőlemez felhasználásával.
Megkülönböztetünk padkával ellátott, és akadálymentes, úgynevezett walk-in épített zuhanyzókat. A burkolat általában megegyezik a fogadó helyiség fal – és padlóburkolatával. Az épített zuhanyzó taposó felületének kialakításakor minden esetben javasolt a 2 %-os lejtés.
A lejtés iránya történhet pontszerű vagy lineáris kialakítású zuhanyfolyókára. Fontos, hogy a taposó felületen ne legyenek vízszintes, vagy nem megfelelő lejtésű felületek, különben pangó víz keletkezik, aminek hatására idővel vízköves lesz a burkolat felülete.
Elvárások az épített zuhanyzó kivitelezése esetében:
A burkolt taposó felületre a nedves mezítlábas használatra előírt csúszásgátlást kell biztosítani, ami a DIN 51097 szabvány szerint a B jelű besorolás.
Az ilyen jellegű besorolások minden esetben a burkolólapok teljesítmény nyilatkozatában vannak megadva. Utóbbi dokumentumot az esetleges félreértéseket megelőzve érdemes elkérni a kereskedőtől. A megfelelő lejtés biztosítása mellett a szakszerű vízszigetelés kialakítása is nagyon fontos. Abban az esetben, ha kenhető vízszigetelést alkalmazzuk, az két rétegben történjen a sarkokban hajlaterősítő szalaggal megerősítve. A vízszigetelés szempontjából kritikus pont a zuhanyfolyóka pereme, amely minden esetben peremes vagy galléros kialakítású legyen.
Kenhető vízszigetelés vagy vízszigetelő lemez alkalmazásánál én butil alapú, öntapadó hajlaterősítő szalagot (Mapei Mapeband SA) használok a zuhanyfolyókánál történő folyamatos vízszigetelés biztosítására.
A csemperagasztó C2 S1, a fugázó habarcs pedig minimum C G2 minősítésű legyen, de az epoxy fugázóhabarccsal sokkal ellenálóbb és homogénebb képet adó fugát kapunk.
Csúszásmentesség szabványok burkolatok esetében
A csúszásmentesség (felületi érdesség) szükséges mértékét a padlóburkolatok használati körülményei határozzák meg. A DIN 51130 szabvány a szabványos cipővel végzett csúszásvizsgálatokon alapul és 5 osztályt különböztet meg R9 – R13 jelöléssel, ahol R9 a legkevésbé, R13 pedig a legerőteljesebben csúszásmentes burkolólapok jellemzője.
Néhány jellemző helyen alkalmazandó burkolólap besorolás szabványos cipővel történő használatra, csúszásmentesség szerint:
| Munkahelyeknél általában | ||
| Bejárat | kültér | R10 vagy R11 |
| beltér | R9 | |
| Lépcső | kültér | R11 vagy R10 |
| beltér | R9 | |
| Rakodó rámpák | kültér | R11 |
| beltér | R10 | |
| Rakodó rámpák lejtéssel | R12 | |
| WC, öltöző | R10 | |
| Pihenőhelyek, büfé | R9 | |
Az általános használatra szánt belső lakóterekben kevésbé fontos jellemző, de egy épített zuhanyzó padlójának kialakításakor vagy a bejárat környékének burkolásakor már igenis figyelembe kell venni, hogy a burkolatra vizes lábbal vagy vizes lábbelivel is ráléphetnek.
A DIN 51097 szabvány a mezítlábos csúszásgátlás vizsgálatokon alapul és 3 osztályt különböztet meg A-B-C jelöléssel, ahol A a legkevésbé, C pedig a legerőteljesebb.
Néhány jellemző helyen alkalmazandó burkolólap besorolás a mezítlábas alkalmazásoknál
| Mezítláb használt folyosók | A |
| Egyedi és közösségi öltözők | |
| Zuhanyzók | B |
| Medence körüli járdák | |
| Vízbe vezető lépcsők | C |
| Ferde medenceperem |